| Hadházi Dániel | (2021.augusztus 15.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Erre a hétre csupán egyetlen verset küldök, egy igazi meglepetést, Petőfi Sándor egyik alig ismert költeményét, melynek címe ‘Világosságot’. Bevallom, Petőfit eddig nem a gondolati, hanem az érzelmi, a népies és hazafias töltetű líra költőjeként ismertem. A másik meglepetés pedig az, hogy Petőfi ezt a költeményét 1847 márciusában, egy évvel az 1848-as forradalom kitörése előtt, 24 éves korában írta. Egy 24 éves akkori magyar – igaz zseni – fiatalembernek a létezésről, annak értelméről és céljáról vallott, kételyek közt hányódó, töprengő, mégis tiszta és világos gondolatai fogalmazódnak meg a vers soraiban. A fiatal Petőfinek ezek a filozofikus gondolatai őszintén megdöbbentettek, oly annyira, hogy ezután még a korábbiaknál is jobban csodálom a költő zsenijét. A vers költői tartalmához méltó módon társul Turek Miklós művészi versmondása. … Miért nem az ilyen gyönyörű verseket tanítják az iskolákban a mai fiataloknak? Ha fiaink, lányaink, nem ilyen kérdésekről gondolkodnak, beszélgetnek, vitatkoznak ifjúi létük hajnalán, vajon csodálkozhatunk-e, mivé lesz majd általuk a világ? … – Ma már más időket élünk, ma már más a világ. – mondhatjátok erre. – Igen. Mert m,i kiüresedett lelkünkkel, mássá tettük.
Petőfi Sándor: Világosságot – Turek Miklós
Zenei mellékletként hallgassátok meg a P.Mobil együttes, valamint Vikidál Gyula, Deák Bill Gyula, Tunyogi Péter és Varga Miklós előadásában ‘A Zöld, a bíbor és a fekete’ című dalt
Dani
| Csallóközi Tamás | (2021. augusztus 15.) |
Köszönöm a verset.
Valóban zseni volt Petőfi Sándor.
Jól mondja, hogy a mellkasban kellene ott lennie a „fény”-nek, ott is van mindenkiben, de olyan mélyen van, hogy nincs kapcsolatunk már vele.
Pedig az a valódi ÉN fénye.
Isten fénye!
Üdv. Csallóközi Tamás