| Hadházi Dániel | (2021. augusztus 22.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten Szergej Jeszenyin, orosz költő verseit és megzenésített dalait küldöm Nektek. Szergej Jeszenyin és az ő költészete Puskinnal és Puskin költeményeivel együtt él az orosz nép lelkében. Mindketten fiatalok, Puskin a szelíd romantikus ifjú, Jeszenyin a vad, duhaj, az életet habzsoló fiatalember. Az orosz lélek két arcának megtestesítői ők.
Jeszenyin nagyon érdekes korban élt. Költészetét. kalandos életútjának rövid ismertetése nélkül, talán nem is érthetjük meg. 1895-ben, szegény paraszti családba született Rjazany kormányzóságban, Konsztantinovo faluban. Az orosz vidék iránti rajongó szeretete innen, gyermekéveiből ered. Rövid élete meglehetősen viharos volt. Ahogy mondani szokták – mindkét végén égette a gyertyát. 1914-ben, 19 éves korában hagyja ott szülőfaluját, s költözik először Moszkvába, majd egy év múlva Pétervárra. Dolgozik hentesként, könyvesbolti eladóként, nyomdában, esti egyetemre jár. Péterváron azonban már csak a költészettel fog-lalkozik. 1916-ban jelenik meg első verseskötete, mely szakmai körökben azonnal óriási sikert arat. A fiatal költőt egyenesen zseninek tartják. Ez az első világháború időszaka. Behívják katonának, de támogatói közbenjárására, nem viszik ki a frontra, hanem a Pétervár melletti Carszkoje Szelo-i kórház írnoka lesz. Magánélete ,meglehetősen viharos. Iszik, duhajkodik, szerelmi kalandokba bonyolódik. A számára adatott csupán harminc év alatt négyszer nősült és négy gyermeke született. Legutolsó felesége, az amerikai táncosnő, Isadora Duncan volt. A Wikipédia erről a kapcsolatról így ír:
1922-ben Isadora Oroszországba utazott, ahol a bolsevik forradalomtól elragadtatva azonnal iskolát nyitott. Itt ismerte meg Szergej Jeszenyin költőt, aki 18 évvel volt fiatalabb nála. A szőke, kék szemű, akkor már erősen italozó Jeszenyin költészete és kisugárzása rabul ejtette Isadorát, bár egy szót sem tudtak váltani egymással, mert a nő nem beszélt oroszul, a költő pedig sem angolul, sem franciául. Isadorát vonzotta a költő kettős jelleme, amit Duncan így hívott: „angyal és ördög”. Házasságuk nem tartott sokáig, Jeszenyin depresszív hajlama és Duncan hisztérikussága nem fért meg egymás mellett.
Hogy ki volt Isadora Duncan, álljon itt egy másik idézet a Wikipédiából, mely Isadorának még a Jeszenyinnel való kapcsolata előtti éveiről beszél:
Ahogy ismertsége egyre nőtt, Isadora elkezdett tánciskolákat nyitni szerte Európában. Míg karrierje szárnyalt, magánélete többnyire szerencsétlen volt. Két gyermeke, a Gordon Craig díszlettervezőtől született Deirdre és a Paris Singer milliárdostól született Patrick, egy tragikus autóbaleset következtében a Szajnába fulladtak.
Isadora 1917-ben ismerkedett meg Mercedes de Acosta költőnővel, akivel hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi viszonyt kezdett.
Íme, egy „klasszikus” feminista nő portréja a 20. század elejéről Én ezt a képet a táncosnő életét bemutató,1968-ban készített amerikai film egyik részletével egészítem ki: Íme:
Isadora (1968) – filmrészlet
Házasságkötésük után Jeszenyin elkísérte feleségét annak európai és amerikai előadó körútjára. De a költő nem érezte jól magát Oroszországtól távol, s unatkozott a szerinte ál-művészi körökben, ahová felesége vezette be őt, Amerikát kifejezetten nem kedvelte: „Nekem tetszik a civilizáció. De Amerikát nagyon nem szeretem. Amerika az a sártenger, amiben elsüllyed nem csak a művészet, de az emberiség legjobb tulajdonságai is.” (sic!) … 1924-ben Jeszenyin visszatért a Szovjetunióba és elvált Isadorától. Bár jelentek még meg újabb verseskötetei, magánélete zátonyra futott. Egyre jobban elzüllött, kocsmázott ivott, duhajkodott. Nem találta a helyét az életben. 1925-ben – kicsapongó életmódja miatt – már egészségileg is nagyon rossz állapotban volt, végül önkezével vetett véget életének.
A sztálini Szovjetunió sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta a költőt..Jeszenyint a bolsevizmus egyáltalán nem érintette meg. Ma az orosz néplélek modern megszólaltatójának tartják és Puskinnal egyenrangúnak tekintik költészetét, az általa képviselt költői hangot pedig, az irodalomtudósok az „orosz irodalmi impresszionizmus” névvel illetik.
Íme Jeszenyin néhány verse és megzenésített költeménye. Legtöbbjük Rab Zsuzsa és Weöres Sándor fordításában .
Dűlők álmodnak – Béres Ilona
Ifjúságod széthordta más – Latinovits Zoltán
A csavargó – Bogdán Farkas
Bokraink közt – ismeretlen előadó
Kék tűzeső – Kiss Tibor és a Csík zenekar
Folyóparton tűz lobog – Kaláka együttes
Elviháncolt a tavaszi zápor – Kaláka együttes
Ki vagyok? – Kaláka együttes
Dani