Heti vers – 41./2021

Hadházi Dániel     (2021. október 10.)

                                                                                        

Tisztelt Levelezőtársak!

Ezen a héten két Petőfi verset küldök Nektek, két nagyszerű színész, Bessenyei Ferenc és Haumann Péter előadásában. Az első, Petőfi talán legismertebb költeménye az ‘Egy gondolat bánt engemet’, a másik, a költő egy alig ismert műve ‘Az őrült’.

Mindkettőt Petőfi írta, és  megdöbbentő, mindkét vers körülbelül ugyanabban a korban született. ‘Az őrült’ egy kicsit korábbi, az 1846 januárjában íródott. Az irodalomtörténet még azt is tudja, hogy Szalkszentmártonban. Az  ‘Egy gondolat bánt engemet’ sorait pedig, alig egy évvel később, ugyanannak az évnek, 1846-nak decemberében, Pesten vetette papírra Petőfi. Ugyanaz a költő, mégis két teljesen más világ, A lángoló, a gyönyörű jövőben bízó, önmagát azért feláldozni hajlandó tiszta lelkesedés az egyikben, a teljes kiábrándultság, a világ iránt érzett megvetés, a világ elpusztításának szándéka a másikban.

‘Az őrült’ stílusa teljesen egyedi. Talán nincs is párja Petőfi egész életművében. Aki először hallja ‘Az őrült’ majdnem rímtelen sorait, nem is akarja elhinni, hogy azt is Petőfi írta. Egy év alatt a pokol mélységéből a mennyek magasságába jut el a költő csapongó, szabadságvágyó lelke. … Mindkét versből árad a zsenialitás. … Petőfi 1846-ban,  még csak alig múlt 23 éves.  .

Mikor többször is meghallgattam mindkét költeményt, azok – a nyilvánvaló különbségek ellenére  –  furcsa módon, egyre jobban kezdtek „hasonlítani” egymásra. Petőfi lelkét kezdtem érezni mindkettőben. Számomra így nyilvánult meg az emberi lélek összetettsége, az elkeseredettség és a lelkesültség, a pusztítani akarás és a jóért való nemes küzdelem, az önfeláldozás szándéka jelenik meg egyetlen ember, Petőfi lelkében, ugyanúgy, mint mindannyiunkéban. … Ezért is tettem ezt a két verset egymás mellé.  

Mára közhellyé lett,  hogy az ‘Egy gondolat bánt engemet’ mozgalmas képeiben, csata-jeleneteiben, Petőfi – váteszszerűen – saját sorsát és halálát írja le. Ehhez én csak annyit teszek hozzá, hogy a költő sorsa és halála, Isten küldötte földi feladatának, földi életének prófétai beteljesülése is volt. Úgy történt minden, ahogy leírta, kinyilatkoztatta, mert úgy kellett történnie. … Olyan szimbólum ez, mely saját magán túlmutatva valamit mindannyiunk számára sejtetni enged az örökkévalóság rendjéből is.

Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet – Bessenyei Ferenc

Petőfi Sándor: Az őrült – Haumann Péter

Az e heti zenei melléklet az ‘Egy gondolat bánt engemet’ Kormorán együttes általi feldolgozása, Varga Miklós és Deák Bill Gyula közreműködésével.

Íme

Dani