Heti vers – 42./2021

Hadházi Dániel  (2021. október 17.)

                                                                                           

Tisztelt Levelezőtársak!

Ezen a héten is maradjunk még Petőfinél egy kicsit. Egyrészt, mert Petőfi zsenialitása vala-mennyi költeményében jelen van, s így egyetlen verse sem unalmas, de azért is, mert az e heti küldeményem szinte napi politikai aktualitással is bír. Mielőtt elárulnám, hogy melyik Petőfi versről beszélek, néhány szót mondanék arról, mit is jelent – számomra – az európaiság.

Európaiság. … Tíz évvel ezelőtt talán még nem is létezett ez a szó, nem ismertük még ezt a fogalmat. Minden európai nemzet magától értetődő természetességgel tekintette magát európainak. Ez azonban akkoriban még csupán egy földrajzi ténymegállapítás volt. Én, magyarként, egy európai ország polgára vagyok, mert Magyarország területe Európa közepén fekszik. … Aztán néhány politikus elkezdte mondogatni „vissza kell térnünk (találnunk?) Európába.” Én már akkor is furcsának tartottam ezt a vélekedést, mely Európát csupán a kontinens nyugati felére szűkítette le.

Persze, mi is vetettük „vigyázó tekintetünket” Párizsra, a Nyugat – már az újság címe is behódolás! –  költőivel együtt rajongtunk a Szajna-partért, a nyugati kultúráért. Egy nyugat-európai utazás lehetősége egy lottó főnyereménnyel vetekedett, mert minden ami ott, a NYUGAT-on volt, az oly ragyogónak és oly elérhetetlenül messzinek tűnt. Innen a magyar ugarról, az maga volt a rend, a jólét, a cél. … Elfelejtettük a francia ágyúkat és a francia tüzéreket, akik a török oldalán harcoltak Mohácsnál a kereszténységet védő Magyar Királyság ellen, Elfelejtettük a velenceieket, akik hajóikkal segítették a törököt, hogy azok gyorsabban eljuthassanak a Balkánra, s mindezt azért, hogy Ciprust, a velenceiek birtokát, egy kis ideig még a török ne háborgassa, Elfelejtettük, hogy a történelem nem a második világháborúval és annak következményeivel kezdődött. Elfelejtettük, hogy a Nyugat gazdagságának, jólétének  gyökerei jóval korábbiak, s mélyen belenyúlnak a gyarmatosítás és a rabszolga-kereskedelem bűzös mocsarába. A szép virágok ebből a talajból nőttek ki.  Elfelejtkeztünk Metternich gőgösen lekicsinylő, gúnyos megjegyzéséről – bár, sokan közülünk, jóllehet nem tudták honnan származik, de maguk is elhitték annak igazságát, „- A Balkán a Kartner Strasse végénél kezdődik.” – mondta a kancellár, egyetlen mondatban összefoglalva a Nyugat és a Kelet közti különbséget  Elfelejtkeztünk Churchillről, aki papírszalvétára írt számokként kezelt minket, úgy alkudozott Sztálinnal, a mi és a többi kelet-európai nép jövendő sorsáról. Elfelejtkeztünk 56-ról, a Szabad Európa segítséget ígérő, de az ígéreteket valódi segítségre soha nem váltó szavairól. Elfelejtkeztünk a rendszerváltás után, saját labancaink és a Nyugat által közösen végrehajtott szabad rablásról, országunk kifosztásáról. …   Elfelejtkeztünk Csurka Istvánnak az Európai Unióhoz való csatlakozásról döntő népszavazással kapcsolatban megfogalmazott  látnoki tanácsáról: – Így nem!”. … És most „Európa” leckéztet, vagy legalábbis leckéztetni szeretne minket, mert idehaza sok minden nem úgy van, mint ahogy annak „Európában” lennie kellene.  …. Mert ugyebár – mondják ők: „A pénz beszél. A kutya meg ugat.” – mert ennél nagyobb európai „gondolat és igazság” talán nincs is!

Ezek után hallgassátok meg Petőfinek a Mit nem beszél az a német című versét, Eszenyi Enikő előadásában. Bármilyen hasonlatosság napjaink történéseivel, nyilvánvalóan a véletlen műve csupán.

Petőfi Sándor: Mit nem beszél az a német   – Eszenyi Enikő

Az e heti zenei melléklet nem is lehet más, mint Beethoven Örömódája, az Európai Unió himnusza. Még szerencse, hogy Európa nyugati fele nagyon sok olyan géniuszt is termett, mint Beethoven. Bár, ahogy Nyugat-Európára nézek, Beethoven – a Nyugat mai állapotában, na meg azért, hogy stílszerű legyek –, egyre inkább kulturális kisajátításnak tűnik.

Beethoven: IX. szimfónia / Örömóda

Dani

Hadházi Dániel  (2021. október 17.)

                                                                                           

Tisztelt Levelezőtársak!

Csak, hogy teljesen pontos legyek, ma reggeli levelemből, a Nyugat által elkövetett galádságok felsorolásából, a legnagyobb galádság, a nekünk legfájóbb seb, Trianon említése kimaradt. … Tegyétek még hozzá gondolatban

Dani

Csallóközi Tamás  (2021. október 17.)

                                                                                        

Köszönöm Dani a verset, Petőfi Sándor igazi hazafi volt. Valóban a magyarnak magát kell megszerveznie, mert Petőfi lelkülete a mi lelkületünk is.

Üdv. Csallóközi Tamás

Pados Enikő     2021. október 17.)

                                                                                             (

Dani, fantasztikus !!!!!!!!!!!!!!!!