| Hadházi Dániel | (2022. január 30.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Az e heti versküldeményem József Attila: Gyönyörűt láttam című költeménye két színész, elsőként Cserhalmi György, majd Varga Huszti Máté előadásában. És ahogy azt már meg-szokhattuk, a két előadás a vers két különböző olvasatát, ugyanazon költői szavak kétféle színészi értelmezését állítja elénk.
József Attila ezt a versét 1937 júliusában, néhány hónappal a szárszói vasútállomáson bekövetkezett halála, elkövetett öngyilkossága előtt írta. A ‘Gyönyörűt láttam’ című költeményt lehet társadalomkritikaként is értelmezni. Én azonban úgy gondolom, hogy ez a vers – a költőre kőként „zuhanó valóság” puszta tényein túl – sokkal inkább József Attila akkori belső feszültségekkel terhelt idegállapotát fejezi ki. Agyának végletek közt csapongó gondolatai már nem csupán az élet nagy kérdéseire adott letisztult válaszok, hanem az életösztön, a felismert tehetetlenség, egyszerre az emberi nagyság és kicsinység tudatának lírai megnyilvánulásai. A cím és a vers letargikus tartalma közötti ellentmondást a költemény utolsó sorai oldják csak fel: „s este a nyájas csillagok rámnevettek a teli holddal.” Szinte érezzük a költő lázas agyának hányódását a közöny, a kétségbeesés és a remény között.
József Attila: Gyönyörűt láttam – Cserhalmi György
József Attila: Gyönyörűt láttam – Varga Huszti Máté
A zenei melléklet egy másik József Attila vers, a kevésbé ismert „Ülni, állni, ölni, halni” című, a Hobo Blues Band előadásában. Érdekesség, hogy bár ez a vers hangulatában illeszkedik a ‘Gyönyörűt láttam’-hoz, az annál 11 évvel korábban, 1926 nyarán keletkezett. Ekkor József Attila még csupán 21 éves volt. Ezek a költemények– melyekhez nyugodtan hozzá tehetjük a mindannyiunk által jól ismert ‘Tiszta szívvel’ (Nincsen apám se anyám … ) sorait is – mint jelek megmutatják, hogy a 20. századi magyar irodalom talán legnagyobb költője lelkében milyen heves, és a költő öngyilkosságáig szűnni nem tudó belső viharok dúltak
József Attila: Ülni, állni, ölni, halni – Hobo Blues Band
Dani