Heti vers – 36./2022

Hadházi Dániel  (2022. szeptember 4.)

                                                                               

Tisztelt Levelezőtársak!

Ezen a héten ismét egy kicsit filozófikusabb tartalmú verset küldök Nektek. Az örökké-valóságról és benne arról a néhány évtizedről, ami ebben az örökös kavargásban nekünk adatik, hogy mi is részesei legyünk annak, és tegyünk mi is valamit hozzá a zűrzavarhoz, melyet sem megérteni, sem jobbá tenni nem tudunk. Végül mindannyian eljutunk a legutolsó és a legfontosabb kérdéshez: miért van mindez így?  Csak azt sejtjük, a válasz valahol bennünk van. De azt ésszel felfogni, megérteni nem tudjuk, mert az értelem bezár minket a földi létbe, és a keresett válasz felé vezető út pedig  kivezet ebből a világból. Innen oda azonban  csak azt vihetjük magunkkal, amit onnan hoztunk egykor: … De.hát mi az? …  Semmi? … Nem, annál sokkal több. .  fű, fa, füst ….

Weöres Sándor: Fű, fa, füst – Huszárik Kata

Dani