| Hadházi Dániel |
(2019. március 18.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A múlt heti hosszú hétvégét Boszniában töltöttem, ezért a 12. hétre szánt küldeményemet csak most tudom postára adni.
A küldemény Nemzeti Ünnepünkhöz, az 1848-49-es magyar szabadságharchoz és annak nemzeti hevülettel fűtött előzményeihez kapcsolódó költeményekből áll. Egy kis műsort állítottam össze Sinkovits Imre és néhány más kiváló zenész és énekes főszereplésével.
Ilyen az, mikor egy nép a szabadságáért küzd. Reménykedik, és hiszi, harca és a véráldozat nem lesz hiábavaló, győzni fog. Hisz, nem is lehet máshogy. …
- Vörösmarty Mihály: Szózat – Sinkovits Imre
- Petőfi Sándor: Nemzeti dal – Sinkovits Imre
- Petőfi Sándor. 15. Március 1848 – Sinkovits Imre
- Kossuth nóták
- Gábor Áron rézágyúja – Fábián Éva és a Kalamajka együttes
… És ilyen, mikor a túlerő, a mégis mindig és mindenhol valahogy felülkerekedő politikai ármány legyőzi a szabadságvágyat, s a magyar nép számára nem marad más, mint tragikus hőseit sirató, irántuk a lelkéből áradó szeretetét és tiszteletét kifejező néhány dal. Közvetlenül a bukás után érzett kétségbeesés és fájó csüggedés elmúltával pedig, újból a remény, melyet a gyönyörű költői szavak tartanak ébren, sőt gyújtanak fel újra és újra a szívekben:
- Kossuth Lajos azt üzente – Balogh Márton
- Tompa Mihály: A gólyához – Ferenczi Attila
- Arany János: A walesi bárdok – Sinkovits Imre
- Arany János: Rendületlenül – Dóczy Péter
Dani