Heti vers – 14./2019

Hadházi Dániel
(2019. március 31.)

Tisztelt Levelezőtársak!

Erre a hétre három tavaszt köszöntő verset küldök Nektek lélekmelegítőül.

Az első, Janus Pannoniusnak egy korán virágzó mandulafáról szóló allegorikus költeménye.  Mikor allegóriáról beszélek, én Európának a mai eltorzult, télbe dermedt szellemi és lelki állapotára gondolok, és benne Magyarországra, mint egy a Teremtés rendje szerint a hamarosan, de biztosan érkező tavaszt váró mandulafácskára, melyet a közelgő fagy hideg lehelete elpusztíthat. Az e heti zenei melléklet is ehhez a vershez kapcsolódik. A Janus Pannonius által látott türelmetlen, korán virágzó mandulafácska ihleti Cseh Tamás és Bereményi Géza szerzeményét is, mely korunkba illeszti Janus Pannonius gondolatát.

Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról – Gálffi László

Cseh Tamás – Bereményi Géza: Janus Pannonius

A másik két költemény a fiatalon elhunyt nagyszerű erdélyi költő, Dsida Jenő egy-egy tavaszt köszöntő verse:

Dsida Jenő: Tavaszi ujjongás – Gubás Gabi 

E Gubás Gabi tolmácsolta Dsida vers csodája, hogy az kiben-kiben – akár profán hangon, akár a vallási emelkedettség hangján szólaljon is meg -, mindenképpen megzendít valamit ott bent, örökifjú lelkünkben.

Dsida Jenő: Én hívlak élni – Répási Attila (Répa Ati)

Dani