Heti vers – 32./2019

Heti vers – 32./2019. hadházi dániel (2019. augusztus 4.). tisztelt levelezőtársak! ezen a héten tartsunk összevont irodalom, történelem és műalkotások elemzése órát. a téma hunyadi jános. ehhez az alkalmat a naptár, nevezetesen az 1456. július 23-i nándorfehérvári diadal évfordulójának időbeli közelsége adja. meglepő, hogy a magyar irodalomban milyen kevés mű foglalkozik hunyadi jánossal. arany jános hunyadi balladái közt is csupán egy, a szibinyáni jank. talán bán mórnak (bán jános) a hunyadiak korát bemutató, napjainkban megjelenő többkötetes történelmi regényfolyama pótolja majd ezt az űrt. szibinyáni jank – sinkovits imre. hunyadi jános eredeti nevét és származását máig homály fedi. a hivatalos – és talán nem elfogult – történetírás arany jános verséhez hasonló, de azzal azonban mégsem teljesen megegyező származástörténetről beszél:. hunyadi jános – duna televízió. hogy a képet még jobban összezavarjam, mikor ezév júniusában, az árpád-korban épített mátraverebélyi római katolikus templomban jártam, a templomról mindent tudó idős sekrestyéstől hallottam, hogy a helyiek a templomban található síremlék alatt nyugvó, mátraverebély környékét őseinek vitézségért kapott királyi adományként bíró – a község nevét is adó – vereb (veréb) család sarja, a kr.u. 14. század végén erdélyi al-vajdai rangot viselő, az akkori török elleni al-dunai harcokban magát kitüntető, és ott súlyosan megsebesült, ezért verebélyre visszatért, verebi péter negyedik fiaként született a későbbi hunyadi (verebi) jános. hogy a verébből, hogy lett holló a címerben – nem tudom. ,,, érdekes az is, hogy a mai belgrád, az egykori nándorfehérvár címerállata a veréb. hogy ez csupán a véletlen műve, vagy valamilyen módon kapcsolatba hozható a fenti eszmefuttatás szerint hunyadi jánossal és a nándorfehérvári diadallal, homályos. … ’’vrabac je simbol beogradskog duha, sposoban da leti mnogo više i dalje od mnogo većih ptica.’’- tartja a történelmi hagyomány belgrádban. magyarul ez körülbelül igy hangzik: ’’a belgrád lelkében jelképként fészkelő tehetséges kicsiny veréb, számos nagyméretű madarat téren és távon messzire túlszárnyal. ’’ (tények és találgatások a veréb-wereb-verebverebi –verebei – mátraverebélyről elszármazott, verebi péter erdélyi alvajdáról és jános nevű fiáról – 2011). nagybáncsai mátyás: az vitéz hunyadi jánosról – kecskés ensemble. … és ezek után a ma már belgráddal összenőtt és belgrád egyik külvárosának számító zimony dunaparti sétányán, gyönyörű szép helyen, a magyar állam támogatásával a napokban felavatták madarassy istván szobrászművésznek(?) a csatolt fényképeken látható — szerintem – művészi szempontból bűnösen gyatra minőségű hunyadi jánost ábrázoló alkotását. lesújtó kritikámat nem csupán az újságból kivágott és csatolt képek alapján fogalmazom meg, de a szoboravatás után néhány nappal magam is jártam belgrád / zimonyban, s saját szememmel láttam a „műalkotást”. a szobor fő méretei rendben vannak, annak szimbolikája is érthető. a magasba törő és a szobor fölött összetalálkozó ívek tetején a kereszt a kereszténységet, az ívek találkozási pontja alatt felfüggesztett harang pedig, hunyadi nándorfehérvári történelmi győzelme óta minden nap megszólaló déli harangszót jelképezi. e szimbólumok alatt áll a főalak, mely azonban – szerintem – méltatlan magához, hunyadihoz. s ez nem csupán egyszerű ízlésbeli különbségként megfogalmazódó véleményem. az egyik kezében kardot tartó, a másikkal pajzsára támaszkodó – ezekkel a szimbólumokkal is a kereszténység védelmezőjeként ábrázolt – páncélba öltözött alak azonban számomra egyáltalán nem sugározza a diadalmas, magában bízó győztes férfias erőt, nagyságot, mindazokat a tulajdonságokat, melyek hunyadi nevének hallatán eszünkbe jutnak. mintha hunyadi csupán egy lenne az ott harcolt sok keresztény katona közül. a szoboralak arcának megformázása pedig, egyenesen megdöbbentő. nem az ábrázolás hitelességéről beszélek, hiszen nincs is ránk maradt történelmileg hiteles hunyadi arckép – hanem annak szemléletéről. most ugyan thuróczy jános 1488-ban brünnben kiadott magyar krónikájában hunyadi jánost ábrázoló rajzról beszélnek mentegetőzésképpen, hogy – állítólag – ez volt a minta, a „művész” számára. ezt az ábrázolást használta fel előképként szobrának elkészítéséhez. … egy középkori krónika lapjain a rajz helyénvaló, de ugyanaz egy szobor koncepciójaként már semmiképpen sem egy ilyen elnagyolt, durva vonásokkal megformált arc, arckifejezés és alak teljes ellentmondásban van mindazokkal a történelmi tényekkel, amiket hunyadiról tudunk, de még inkább azzal, amit róla gondolunk, ami a magyar emberek szívében él vele kapcsolatban. a szobrász nem a magyar nép lelkében élő, hanem saját – s vele együtt elmúló – személyes látásmódja szerinti hunyadi képét formázta meg. …. hunyadi egy, a duna felé néző alacsony csonkagúla formájú talapzaton áll. a csonkagúla szembőlnézeti lecsapott keskeny előlapján az 1456-os évszám olvasható. a talapzat egyik oldalán magyarul,a latin betűs felirat – hunyadi jános, a másikon, cirill betűkkel szibinyani janko, … mintha ez lenne az igazság. … nem, nem ez. … nándorfehérvárnál nem szibinyáni janko győzte le a törököt, hanem hunyadi jános. ezzel a cirill betűs felirattal ez a szobor így – silány esztétikai minőségén túl – még történelemhamisítás is. még akkor is, ha mindannyian tudjuk, szerbia és nándorfehérvár már régen nem magyarország része, és azt is, hogy diplomácia is van a világon. a két világháború között horthyék, valószínűleg, azért nem állítottak szobrot hunyadinak, mert nem állíthattak. az akkori magyarországgal ellenséges kisantant ország, a szerb-horvát-szlovén királyság, a későbbi jugoszlávia azt nem engedte meg, hiszen akkor még ők maguk is csupán magyar hősnek tekintették hunyadi jánost. …. nagyon nagy kár, hogy ez a „műalkotás” ilyen szerencsétlenre sikeredett. majdnem nagyobb kár, mintha meg sem született volna. … a posztmodern nemzeti szobrászat megszületésére még várnunk kell. … a szobrot látva, és az ugyancsak készülő hunyadi-filmről szállingózó híreszteléseket hallva, … nem is merem folytatni tovább a mondatot. dani.