| Hadházi Dániel | (2019. szeptember 8.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
Az e heti versküldeményhez túl sok magyarázat nem szükséges. Mindkét vers önmagáért beszél, és azok tartalma, mondanivalója ma talán még aktuálisabb, mint mikor megszülettek. Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa című versét 1923-ban írta, Babits Mihály: Eucharistia című költeménye pedig 1938-ból való. A két évszám már önmagában is jelzi, hogy „Európa” ma már mindenki számára nyilvánvaló hitehagyása, és abból eredő problémái, egyáltalán nem újkeletűek, azok legalább az első világháború koráig nyúlnak vissza, de talán még korábbi időkben gyökereznek. De mindkét versből az is nyilvánvaló, hogy mint eddig mindig a történelem során, sohasem Magyarország akart Európától elszakadni, hanem Európa Magyarországtól, mert Magyarország, pusztán csak létével, vagy mint Jézus, áldozatként, a keresztény hitét egyre inkább elhagyó Európát lelkiismeretként figyelmeztette bűneire.
Az „eucharisztia” szó eredete és jelentése: [eucharisztia < görög: eukharisztia (úrvacsora < hálaadás) < eukharisztosz (hálás) < eu- (jó) + kharizeszthai (kegyes) < kharisz (kegy)]. Az eucharisztia kifejezés eredeti és szó szerinti értelmében tehát magát az utolsó vacsorát, tágabb értelemben pedig magát az oltári szentséget, azaz az átváltozás csodáját jelenti, mikor a liturgia során a pap által felmutatott ostya és a kehelyben lévő bor, a hívők közt jelen lévő Szentlélek és a hit ereje által, valóban Jézus testévé és vérévé válik.
Az e heti verseket Eperjes Károly mondja el, nagyszerűen. A színésznek Babits költeményéhez fűzött előszava erőt és célt adó, egyszerre figyelmeztető és felemelő, ugyanúgy, mint maga a vers.
Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa
Babits Mihály: Eucharistia
Zenei mellékletet nagyon nehéz, volt találni az e heti küldeményhez. Eredetileg nem is akartam küldeni semmit, ami a fenti verseket kiegészíthetné, de aztán mégis ezt a szép dalt választottam:
Amazing Grace
Dani