Heti vers – 17./2026

Hadházi Dániel

2026. április 19.

Tisztelt Levelezőtársak!

És másnap újra felkelt a Nap. … Alig tudom kiheverni a múlt vasárnapi parlamenti választás okozta sokkot. De nem tehetek mást, folytatom tovább a már több, mint hét évvel ezelőtt megkezdett Heti vers című levélfolyamot. Még akkor is, ha a kultúra terjesztésének ez a módja teljesen értelmetlennek és hiábavalónak tűnik. Még akkor is, ha senki sem kíváncsi küldeményeimre. Sőt, talán van olyan is, aki idegesítő levélszemétnek tekinti azt. Persze, többnyire eddig is sejtettem, de a múlt hét vasárnapja óta már teljesen nyilvánvalóra vált számomra, olyanok ezek a heti versküldemények, mint egy-egy palackba zárt és a tenger hullámaira bízott üzenet. Talán egyszer majd mégis eljut az valakihez. Én, ugyanúgy mint a Fülöp-szigetek egyikén a kapituláció után még hosszú ideig kitartó utolsó japán katona, magam is harcban állok. Magyarságomhoz, őseimhez, nyelvemhez, hitemhez, egyszerre keresztény és magyar kultúrámhoz köt minden. Nem tehetek mást, hányom hát tovább a borsót a falra, bárhogy alakuljanak is a dolgok körülöttem.

Épp ezért, arra gondoltam, a múlt heti választások utórezgéseként, hallgassuk meg az ókori athéni demokrácia korában, a Kr.e. 6. század végén – 5. század elején, élt görög filozófus, Szókratész gondolatait a demokráciáról. Szókratészt, a kérdéseket feltenni merő, s a válaszokat kereső filozófust ezért a tevékenységekért az ifjúság szellemi megrontásával vádolták, és bírái „demokratikus szavazás” eredményeként halálra ítélték. Ki kellett innia a kezébe adott méregpoharat. Szókratésznek bírái előtt saját maga védelmére elmondott beszéde részleteit a 2024. évi 5. levelemben megtalálhatjátok. Szókratész szerint a demokrácia önmagában semmit sem ér, ha nem ismerjük pontosan hogy miről is kell döntenünk, azaz ha nem vagyunk birtokában minden olyan ismeretnek, amely a megalapozott döntés meghozatalához szükséges. De még ha mindezek birtokában vagyunk is, vajon döntésünk meghozatalában tiszta szándékok vezetnek-e minket? Mindazok, akiknek nem tiszták a szándékaik a tudatlanságot, a döntéshez szükséges ismeretek hiányát, és az érzelmeket saját önös érdekeiknek megfelelően felkorbácsolva, befolyásolhatják a döntés irányát. …

Szókratész szavait egy másik, a bölcs halála után több mint félszáz évvel később élt nagy görög filozófus és ugyancsak athéni polgár, Szókratész nagy tisztelője, Platón gyűjtötte össze és foglalta írásba az utókor számára. A Platón által lejegyzett szavak nem szó szerinti idézetek, de Szókratész gondolatainak hűséges lenyomatai. Ezért ajánlom az alábbi – ugyan gyaníthatóan a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe véve készített – Szókratésznak a demokráciával kapcsolatos legfontosabb gondolatait bemutató – videó megtekintését.

Miért gyűlölte Szókratész a demokráciát?

Madách Imre ‘Az ember tragédiája” athéni színében „demokrácia” lényegét illetően ugyanerre a szókratészi következtetésre jut.

Madách Imre: Az ember tragédiája – Ötödik szín (Athénban) – Lukács Sándor, Molnár Piroska, Haumann Péter

Dani

Pados Enikő

2026. április 20.

Kedves Dani,
én nemcsak olvasom mindig, hanem arra érdemes barátoknak, ismerősöknek küldöm is. Ezt pl. még többnek.
Köszönöm a heti „kultúrát”.
Szeretettel,
Enikő