| Hadházi Dániel | (2025. március 2.) |
Tisztelt Levelezőtársak!
A múlt héten Kölcsey ‘Parainesis’-ének egy rövid részletét küldtem Nektek. Nekem különösen tetszett és élveztem a Kölcsey mű archaikus magyar nyelvének szépségét. Talán nem csak én voltam egyedül így ezzel, mert esetleg mások is, akik megtiszteltek, elolvasták a múlt heti levelemet és rákattintottak az annak mellékleteként küldött videóra is, ugyanígy vélekednek. Ezért ezen a héten is maradjunk még a régi magyar irodalomnál. Ezúttal egy másik remekműből, Zrínyi Miklós ‘Szigeti veszedelem’ című elbeszélő költeményéből küldök néhány részletet. Vasárnapi leveleim korábbi évfolyamaiban már előkerült Zrínyi hőseposzának I. és II. éneke. Akkor Bánffy György volt aki felolvasta Zrínyi sorait. Most hallgassatok meg néhány részletet a mű VIII. és XV. (befejező énekéből), valamint az egész elbeszélő költemény ‘Peroráció’ című lezárását , ezúttal mindhármat a nagyszerű Gáti József előadásában. .
A latin „peroráció” szó [etimológiája: per-oráció; beszéd, szónoklat / (kat. vallás) ima, könyörgés] irodalmi szöveg címeként „lezárás”, „befejezés”, „utószó” jelentéssel bír.
Zrínyi tollának és Gáti József különlegesen egyedi orgánumán zengő szavaló művészetének köszönhetően eleven képekben szinte magunk előtt látjuk a szigeti vár sikertelen török ostroma után a csatatér fölött virradó hajnal érkezését, a vár előtt a holttestek borította mezőt. A XV. énekben pedig a hős hadvezérnek, a költő dédapjának az immár védhetetlenné vált, romos várból történt kitörésének és hősies haláláig tartó küzdelmének eseményeit. Mindez, mint egy mozgalmas film végső jelenete tárul elénk. Végül a ‘Peroráció’-ban pedig Zrínyinek az elvégzett költői munka felett érzett büszke elégedettségét és az egészen az önfeláldozásig terjedő hazaszeretetét fogalmazza meg. Mindhárom rész veretes, archaikus magyar nyelven, pompás rímű versekben és művészi képekben szól hozzánk. … Csak büszkék lehetünk erre a pazar irodalmi alkotásra! Vajon, van-e a világon más olyan nemzet, amelynek anyanyelve már a XVII. században ily pompás irodalmi alkotásra alkalmas alapanyagul szolgálhatott?
Csupán emlékeztetőül, Szigetvár ostroma a török háborúk idején 1566. augusztusa és szeptembere között zajlott, Az akkor már végvári szerepet játszó szigeti vár a Habsburg Birodalom és Bécs ellen készülő török sereg szempontjából stratégiai fontossággal bírt. A magyar kézen lévő szigeti várból ki-kicsapó magyar vitézek fájó veszteségeket okoztak a törököknek és komolyan veszélyeztették a Bécs ellen felvonulni készülő török sereg hadtáp utánpótlási útvonalát. A Szigetvárt ostromló török sereget maga I, Szulejmán szultán vezette. Szulejmán is az ostrom idején, de nem a harcmezőn, mint Zrínyi, hanem az első vonalak mögötti sátorában természetes halállal hunyt el. Jóllehet, a csata a törökök diadalát hozta, de a kemény ostrom következtében a törökök is súlyos veszteségeket szenvedtek. A török ágyúk által sszétlőtt, tarthatatlanná lett várból kitörő Zrínyi és vele együtt szinte minden katonája elesett a küzdelemben, de hősi tettükkel mindannyian örökre bevésték nevüket a magyar történelem. legdicsőségesebb lapjaira.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / VIII. ének (A hajnal érkezése) – Gáti József
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / XV. ének (Zrínyi kirohanása) – Gáti József
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem / Peroráció – Gáti József
Dani
| Unger Zsuzsa | (2025. március 2.) |
Köszönet a szép idézetekért …