| Hadházi Dániel | 2026. május 3. |
Tisztelt Levelezőtársak!
Ezen a héten sem vers, hanem a William Shakespeare ‘Julius Caesar’ című drámájából 1970-ben Stuart Burge rendezésében forgatott, a drámával azonos című angol film egy részletét küldöm Nektek. A filmben Marcus Antonius-t Charlton Heston, Brutus-t Jason Robards alakítja. A filmrészlet a dráma híres jelenete, Antonius gyászbeszéde Julius Caesar holtteste fölött.
Annak, aki esetleg nem ismerné a történetet, íme röviden az előzmények. A dráma a Római Köztársaság utolsó napjaiban játszódik. Kr.e. 44 március 15-én – március idusán – a demokráciát, azaz a köztársaságot – a dicsőséges Caesar túlhatalmától féltő szenátorok Gaius Cassius vezette csoportja a szenátus épületében meggyilkolja a szerintük diktátori címre és egyeduralomra törő Caesart. Az összeesküvőkhöz csatlakozik Brutus, Caesar szeretett fogadott fia is. Az ő árulása a legfájdalmasabb tőrdöfés volt Caesar számára. Míg Cassius és Brutus a gyilkosságot a köztársaság védelmével, a zsarnokság megakadályozásával akarják igazolni, addig Caesar egyik tábornoka, Caesar politikájának, hadvezéri és emberi nagyságának tisztelője, Marcus Antonius bosszút akar állni a gyilkosokon. A szenátus épületének lépcsőin Caesar holtteste fölött elmondott, ravaszul kiszámított szavaival maga oldalára fordítja a korábban a köztársaság és Brutus mellett kiálló rómaiakat. A tömeg fellázad Brutus és a többi gyilkos ellen. A köztársaságról már rég nincs szó többet, a bosszú szelleme kiszabadult a palackból. Itáliában polgárháború tör ki, … A filmrészlet – illetve Shakespeare drámájának ez a fontos jelenete azt mutatja be, hogyan tudja egy ügyes és eszes szónok befolyásolni – sőt, alapvetően megváltoztatni a nép . az „istenadta” nép – véleményét. ….
Természetesen a gyilkosság – ha nem is bosszúért, de mindenképpen büntetésért kiált. Mindezeken túl azonban ezek az események a puszta erkölcsi megfontolásokon túl, az egész nyugati civilizáció szempontjából alapvető fontosságúak, elgondolkodtatóak, és nagyon komoly tanulságokat hordoznak. Ezek az események egy korábban évszázadokon át létező államforma – nevezetesen a Római Köztársaság – utolsó napjai, s egyben egy új kor, a nem sokkal később megszülető császári Róma – a fenséges birodalom – korai „szülési fájdalmak”.
Mindennek napjaink politikai történéseivel mutatott bármilyen rokonsága nyilvánvalóan a véletlen műve.
Julius Caesar – angol film (1970) / részlet
Dani